A háború, a terror, a kegyetlenség és az embertelenség „banalitása a vészkorszakban, a német megszállás után is hátborzongató. A mindennapok története iszonyatos emlékekké változott az elmúlt hetven évben. Az 1944. március 19. utáni eseményeket most dokumentumfilmek igyekeztek felidézni.
Számtalan logikai buktató rejlik a magyar holokauszt-emlékév vitái és a sokat kritizált Szabadság téri emlékmű hátterében. A szaktörténészek háttérbe szorultak, ezért most olyan tényekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek elsikkadtak az ideológiai vitákban. Így a magyar állami hatóságok közreműködésével, illetve a nyilasok által megölt 55 ezer olyan emberről alig esik szó, akiket nem közvetlenül a német megszállás után gyilkoltak meg.
30 amerikai képviselőnek írt válaszlevelet a miniszterelnök. Magyarázata szerint a Szabadság téri emlékművet szabadságunk elvesztésének fájdalma ihlette. Nem holokauszt-emlékműről van szó – írta –, mert abból már van több is.
Felavatták a Jászberény központi terén felállított Lehel vezér szobrot, az ünnepségen Áder János köztársasági elnök mondott beszédet. A szobor a budapesti Szabadság téren épülő megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve az erre rábólintó zsűritag, Melocco Miklós munkája.
A Népszabadság csütörtöki számában azt írja, hogy május végéről június közepére halaszthatják a Szabadság téri német megszállási emlékmű felállítását, de a kormány azt közölte, hogy még mindig a szombati átadásról szóló kormányrendelet érvényes.
Orbán ugyanazt üzeni híveinek, mint ellenfeleinek: kuss legyen. Emlékműről, és minden másról is.
A Szabadság téri emlékmű ellen tiltakoztak ellenzéki pártok vezetői, Gyurcsány szerint a gonosszal nem szabad nagykoalíciót kötni.
Levelet írt Orbán Viktornak harminc zsidó származású amerikai képviselő, akik a Szabadság téri német megszállási emlékmű építése ellen tiltakoznak.
Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.
Kritikus hangon beszéltek a Szabadság téren emelt német megszállási emlékműről az MTA akadémikusai a keddi ülésen - derül ki az Index tudósításából.
Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.
Nyílt levelet írt Borókai Gábor Heti Válasz-főszerkesztőnek a hetilapban Jelenits István piarista szerzetes, volt tartományfőnök, amelyben Borókai egy áprilisi, a német megszállási emlékművel kapcsolatos írására reagál.
Bár a történészek feltárnák az igazságot történelmi kérdésekben, sokszor kormányzati szintről ideologikus átértelmezések érkeznek ugyanerről – véli a nemrég új regénnyel jelentkező Závada Pál, aki szerint gyönge próbálkozás például Orbán Viktor részéről utólag az áldozatok megtestesítőjének értelmezni a vitatott emlékmű arkangyalát. Interjú.
Folytatódott a Szabadság téri német megszállási emlékmű építése, hétfőn már az oszlopokat is felállították. Az elmúlt hetekben mindennap tiltakozók szedték szét az építkezés körül felállított kordont, majd múlt kedden a rendőrség eltávolította a tüntetőket.
Egy magányos lélek sorait olvashatjuk, akitől egyaránt távol áll a fennhéjázó gőg és az alantas kocsmai indulat, de a németek így megkapják, ami jár nekik, ám ebből nem következik, hogy a magyarokat hasonlóan sommásan lehetne megítélni. Viszont a zsidókat akkor sem kell említeni, ha róluk beszélünk – remélhetőleg ők is értenek majd a szóból.
Készenléti rendőrség védi a német megszállás emlékművének építkezését elkerítő kordont a Szabadság téren, nehogy a tüntetők újra elbontsák.
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a kormányfőnél jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői szerdán – közölte a Mazsihisz.
A La Repubblica brüsszeli elemzője szerint a májusi európai parlamenti választások után az Európai Néppártban napirendre kerülhetne Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök kizárása. A német ARD mindeközben a német megszállás emlékművéről készített riportot.
Négyoldalas levelet írt Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek a miniszterelnök a német megszállás áldozatainak emlékművével kapcsolatban. Orbán Viktor hosszan érvel a műalkotás mellett, az arról szóló vita pedig szerinte „nem haladja meg az olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját” – olvasható az Origón, amely a teljes levelet közzétette.
